2. rész - Me and You

Apuval elindultunk hazafelé. Mikor haza értünk egy nagy kutya fogadott az ajtóban.
- Váó, ez Christina kutyája? kérdeztem.
- Igen, Suzy a neve. mondta az apám majd bezárta a kocsiajtaját. Bementünk a házba, de csak a konyhában égett a villany.
- Sziasztok. köszönt Christina halkan.
- Szia,drágám. mondta az apám majd adott egy csókot Christinának.
- Azt hiszem én megkeresem a szobámat. mondtam majd elindultam felfelé.
- Ax, ne csináld már. mondta az apám. De én csak mentem tovább. Fent bekukkantottam a gyerek szobába, ahol Oliver aludt. Oliver a fél testvérem de édestestvérként tekintek rá. Apámék szobájában volt az 1 éves Liam.  Nagyon szerettem mind a két testvéremet. Az én szobám a folyosó végén volt, de szerettem ott lenni mert egy hatalmas erkélyem van ami a gyönyörű kertre néz. Elég nagy kertünk volt, és persze...hát miért is ne. Olivernek kialakítva egy kisebb focipálya. A bőröndjeimet lepakoltam a szekrény elé gondoltam majd holnap kicsomagolok. Elmentem letusolni majd befeküdtem az ágyba és elkezdtem laptopozni. Pár perc után kopogtattak. 
- Szia, bejöhetek? kérdezte Christina. Ránéztem de nem is szóltam hozzá csak folytattam a laptopozást. Christina leült az ágyamra majd azt mondta.
- Nézd, én... szeretném újra kezdeni a kapcsolatunkat. Nem tudom,hogy miért haragszol rám, de szeretném ha kibékülnél velem.
- Nézd,Christina. Neked,hogy esne az,hogy anyukád halála után, lenne egy "új" anyukád? kérdeztem.
- Valószínűleg...nem esne jól. mondta Christina.
- Na látod... mondtam neki.
- Nézd, én nem azt akarom,hogy tekints az anyukádnak hanem azt szeretném,hogy ne legyen köztünk ez a feszültség...Szeretném ha kedvelnél engem. mondta Christina.
- Ehhez nekem idő kell. mondtam majd lecsuktam a laptopot és ránéztem Christinára.
- Persze, megértelek. Remélem,hogy jól fogsz dönteni. Aludj jól. mondta Christina majd kisétált az ajtón. Nem szerettem anyuról beszélgetni mert nagyon hiányzott. Eldőltem az ágyon de már nem bírtam vissza tartani elkezdtem sírni. Nem kellett sok bejött apa az ajtón majd leült az ágyra és magához ölelt.
- Apa,nekem nagyon hiányzik... mondtam sírva majd én is átkaroltam.
- Tudom, kicsikém. Nekem is hiányzik. mondta majd szorosan átkarolt.
- Tudod,hogy nem szeretnék Christinával rosszban lenni, de nem tudok rá úgy tekinteni mint ha az anyám lenne. mondtam továbbra is sírva.
- Megértelek, kincsem. mondta az apám majd egy puszit nyomott a fejemre.
- Szeretlek,apu. mondtam.
- Én is szeretlek. mondta az apám. Apa nyomott még egy puszit a fejemre majd ő is elment aludni. Jól betakaróztam, majd el is aludtam. Reggel arra ébredtem,hogy valaki ugrál az ágyamon. Ránéztem majd láttam,hogy Oliver az.
- Oliver, ne ugrálj az ágyon! mondtam neki.
- Végre már,hogy felkeltél. Már hosszú ideje itt ugrálok. mondta Oliver majd leugrott a földre. 
- Ne hidd magad Pókembernek. Inkább hagyj aludni. mondtam.
- Játssz, velem Alex. mondta Oliver.
- Oliver, korán van még. mondtam.
- De apa mondta,hogy már felkelthetlek. mondta Oliver.
- Akkor üzend meg apunak,hogy túl korán van. mondtam majd a fejemet belehúztam a párnába.
- Oliver, gyere ki. Hagy aludjon a nővéred. mondta Christina.
- Kösz,Christina. mondtam.
- Igazán nincs mit. mondta majd becsukta az ajtót maguk mögött. Vissza tudtam aludni egy-két órára majd apu keltett fel.
- Kicsim, ugye nem felejtetted el,hogy ma te vigyázol a kicsikre. mondta az apám.
- Nem felejtettem el. mondtam.
- Nem szeretnél már felkelni? Jövőhéttől kezdődik a munkád, de holnap eljössz velem és focizol a srácokkal, mert megígérted. mondta az apám.
- Ó,igen. Emlékszem. mondtam majd a takarót a fejemre húztam. Hallottam,hogy apa suttog valamit de pillanatok alatt csak annyit vettem észre,hogy tiszta víz vagyok.
- Bepisiltél, bepisiltél. gúnyolódott Oliver.
- Oliver! kiáltottam egy nagyot. Majd kipattantam az ágyból és elkezdtem kergetni a házban. Mikor elkaptam elkezdtem csikizni ő pedig hangosan nevetett.
- Gyertek, kész a reggeli. mondta Christina.
- Apa! Alex nem hagy békén. kiabált Oliver.
- Még,hogy én nem hagylak ki öntött le egy vödör vízzel? Mi? kérdeztem nevetve.
- Apa a hibás. mentegetőzött Oliver.
- Megbocsájtok ha segítesz nekem valamiben. mondtam.
- Segítek, segítek. mondta Oliver.
- Reggeli után kicsalogatjuk apát az udvarra, majd slaggal lelocsoljuk. Rendben? mondtam mosolyogva.
- Jóóóó. örvendezett Oliver.
- Na most nyomás reggelizni. mondtam majd Oliver felpattant és elfutott a konyhába. Felmentem a szobába majd gyorsan felöltöztem és lementem én is reggelizni.
- Kávé van? kérdeztem.
- Igen van. Öntsek? kérdezte Christina.
- Igen, az jó lenne. mondtam.
- Alex, nézd csak kit hoztam le. mondta apa aki a kezében tartotta Liamot. Felálltam a székből majd oda mentem és átvettem Liamot apa kezéből.
- Mekkorát nőtél, nagyfiú. mondtam mosolyogva majd megpusziltam az arcát.
- Kész a kávéd. mondta Christina.
- Megyek, egy pillanat. mondtam.
- Most vissza vesz egy kicsit apu, jó?! mondtam majd vissza adtam apu kezébe és oda mentem a kávémért.
- Biztosan elleszel velük? kérdezte Christina.
- Kifogom bírni. mondtam majd belekortyoltam a kávéba.
- Lányok, nem tudom mióta nem láttalak titeket beszélgetni. mondta apu.
- Ő, hát igen. Amúgy mikor indultok? kérdeztem.
- Már indulni kellene. mondta az apám.
- Akkor mire vártok? Induljatok. Majd én vigyázok a kicsikre. mondtam majd letettem a kávés bögrét az asztalra és átvettem Liamot apa kezéből.
- Biztosan ne maradjunk még? kérdezte apu.
- Nem kell, na menjetek. mondtam.
- A kutyát majd engedd be a házba. Oliver eljátszik vele. mondta Christina.
- Rendben. mondtam majd apuék felmentek készülődni. Kis idő után kész is lettek majd elindultak.
- Sietünk haza. mondta az apám majd becsukta az ajtót maguk mögött.
- Alex, focizol velem? kérdezte Oliver.
- Liamot nem hagyhatom egyedül. mondtam majd leültem a kanapéra.
- Kérlek, Alex. Csak egy kicsit játszunk. mondta Oliver majd elkezdte rángatni a kezemet.
- Ha kibírsz 15:00 óráig más játék mellett, akkor jönni fog valaki aki majd szívesen focizik veled. mondtam.
- Ki az? A szerelmed? kérdezte Oliver.
- Nem,dehogyis. mondtam nevetve.
- Akkor kicsoda? kérdezősködött Oliver.
- Majd meglátod. mondtam neki mosolyogva. Oliver behozta a kutyát majd elkezdett vele játszani. Kereken 15:00 órakor megszólalt a csengő.
- Ő lesz az? kapta fel a fejét Oliver.
- Valószínűleg. mondtam majd felálltam és Liammal a kezemben elindultam,hogy kinyissam az ajtót. Oliver kíváncsian ment előre. Kinyitottam az ajtót majd láttam,hogy Geri áll az ajtóban.
- Szia, hoztam virágot. Remélem szereted a rózsát. mondta Geri majd átnyújtotta a rózsát.
- Szia, persze,hogy szeretem. mondtam majd elvettem tőle a rózsát. Oliver csak tátott szájjal állt Gerard előtt.
- Oliver, csukd össze a szádat. mondtam.
- Te Gerard Piquét hoztad el nekem,hogy focizzon velem? kérdezte Oliver.
- Nem, mondtam neki,hogy veled fog focizni. mondtam.
- Gerard, focizol velem? kérdezte Oliver kutya szemekkel.
- Persze, ha a nővéred megengedi. mondta Gerard.
- Oliver, kérlek menj még játssz egy kicsit Suzyval. mondtam majd Oliver elment játszani a kutyával.
- Aranyos öcséd van. mondta Gerard.
- Mint egy ördög. mondtam.
- Ő is aranyos, meg Oliver is. mondta Gerard majd megsimogatta Liam arcát.
- Ó, bocsi. Gyere be. mondtam majd Gerard bejött és elmentünk a nappaliba. Oliver oda jött majd leült Gerard mellé.
- Gerard, kérdezhetek valamit? De ha szeretnéd súghatom is. mondta.
- Kérdezz nyugodtan. mondta Gerard majd Oliver oda hajolt hozzá és valamit belesúgott a fülébe.
- Társaságban nem illik sugdolózni. mondtam.
- Ez egy férfi téma, ne szólj bele Alex. mondta Oliver.
- Ó, bocsánat...te férfi. kezdtem el nevetni. Oliver elkezdett nevetni, majd vissza ment a kutyához.
- Szóval, akkor... miről szeretnél beszélgetni? kérdeztem majd Liamot letettem a földre aki oda mászott Oliver mellé.
- Azt mondtad előbb ismerkedni szeretnél. Akkor kérdezz nyugodtan. mondta Gerard.
- Húha. Jobb lenne ha te kérdeznél és utána én. mondtam neki.
- Rendben, akkor... kezdjük egy könnyűvel. Hány éves vagy? kérdezte Gerard.
- Ez úgy hangzott mintha kivégzésem előtt lennék, amúgy 20. mondta nevetve.
- Bocsi, nem akartam úgy kérdezni csak kíváncsi vagyok. mondta Gerard nevetve.
- Gerard, gyere focizni. mondta Oliver. Gerard rám nézett majd azt mondtam neki.
- Menj csak.
Gerard felállt majd kiment Oliverhez. Én addig felvettem az ölembe Liamot. Egy fél óra múlva bejöttek a fiúk.
- Oliver, ideje lefeküdni. mondtam.
- Hagy maradjak még. könyörgött Oliver.
- Holnap is lesz nap. Most pedig nyomás aludni. mondtam.
- Komolyan ne haragudj,hogy nem tudunk beszélgetni. De te erősködtél,hogy így is át jössz. mondtam Gerardnak.
- Semmi baj, nincs gond. mondta Gerard.
- Liamot is el kéne altatni. Ha gondolod feljöhetsz. mondtam neki.
- Segítsek elaltatni a picit? kérdezte Gerard.
- Nem kértelek rá. Csak kérdeztem. mondtam majd elindultam felfelé a lépcsőn.
- Szívesen,felmegyek veled. mondta Gerard majd jött utánam. Benyitottam Oliverhez de ő még játszott.
- Oliver, menj aludni. mondtam.
- Csak még egy kicsit játszok. mondta Oliver.
- Vissza jövök addigra aludj. mondtam majd bevittem Liamot apámék szobájába.
- Ez Pep szobája? kérdezte Gerard.
- Ő, igen... mondtam majd betettem a kiságyba Liamot.
- Azt hittem neki olyan... nagy szobája van. mondta Gerard.
- Miért talán neked nagy szobád van? kérdeztem.
- Nagyobb. mondta Gerard majd oda sétált a szekrényhez.
- Mit csinálsz? kérdeztem.
- Ez te vagy, kicsinek? mutatott Gerard az egyik képre.
- Igen, én. mondtam neki nevetve.
- Baromi aranyos voltál. mondta Gerard mosolyogva.
- Hát, köszi. mondtam majd elkezdtem simogatni Liam kezét mert tudom,hogy akkor elalszik.
- Bár, most is az vagy. Nehogy félre értsd. mondta Gerard.
- Nem fogom. mondta halkan.
- El aludt? kérdezte Gerard.
- Igen, el. mondtam majd elindultam az ajtó felé.
- Az én öcsém sosem aludt el ilyen gyorsan. mondta Gerard.
- Nekem van egy jó trükköm. mondtam mosolyogva majd kimentünk a szobából. Elindultunk lefelé de még benéztem Oliverhez aki elaludt a földön.
- Komolyan, nem tudott volna bemászni az ágyába?! bosszankodtam.
- Betehetem az ágyába ha szeretnéd. mondta Gerard.
- Megtennéd? kérdeztem.
- Persze. mondta Gerard majd bement a szobába, felemelte Olivert a földről majd betette az ágyába. Betakarta majd megsimogatta a fejét majd kisétált és becsukta maga mögött az ajtót.
- Teljesen más vagy... kezdtem a mondatot.
- Mint? kérdezte Gerard majd rám nézett.
- Mint ahogy állítanak az újságok téged. mondtam.
- Szerinted mi nem igaz az újságokból? kérdezte Gerard.
- Hát szerintem semmi... mondtam majd leültünk a kanapéra.
- A sajtó mindent össze pletykál amit csak tud. mondta Gerard.
- Mint például? kérdeztem.
- Hogy én minden éjjel más nővel vagyok. Vagy,hogy utálok a Barcánál focizni és csak megjátszás az egész amit csinálok... mondta Gerard.
- Ez hülyeség... mondtam.
- Örülök,hogy te nem csak a pénzt és a hírnevet látod bennem. mondta Gerard.
- Engem azok sosem érdekeltek. mondtam majd Gerardra néztem. Geri csak mosolygott. Egy kis idő után megcsörrent Gerard telefonja.
- Igen? szólt bele.
-........
- Értem, persze. Ott leszek. mondta Geri.
-........
- Sietek, szia. mondta Geri.
- Menned kell? kérdeztem.
- Úgy tűnik. Ne haragudj...Holnap majd valahogy megpróbállak elérni. Megígérem,hogy beszélünk. mondta Gerard.
- Rendben. mondtam majd kikísértem az ajtóig.
- Akkor majd holnap valahogyan elérlek. mondta Gerard majd hirtelen adott egy puszit az arcomra amitől meg is lepődtem. Gerard beült a kocsijába majd elhajtott. Hallottam,hogy valaki jön le a lépcsőn.
- Alex. mondta Oliver.
- Hát te még nem alszol? kérdeztem majd felvettem a karjaimba.
- Rosszat álmodtam. Aludnál velem? kérdezte Oliver majd elkezdte dörzsölni a szemét.
- Most az egyszer alszom veled. mondtam majd felvittem Olivert lefektettem az ágyába majd el is aludt. Nem kellett sok hozzá,hogy én is elaludjak.